Mintegy ötven tüntető érkezett a mezőhegyesi földek árverezésére Békéscsabán, az eseményen megjelent több ellenzéki politikus is. Ott volt az LMP-s Sallai Róbert Benedek is, aki a novemberi tüntetésre inkább nem ment el, mert nem akart egy eseményen mutatkozni többek között Gyurcsány Ferenccel, erre pártja egyébként utasította is.
| ||
| Egy kis közjáték A keddi megmozduláson Sallai először csak az MSZP-s Gőgös Zoltánnal kezdett volna bele egy sajtótájékoztatóba, de időközben csatlakozott melléjük az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor és a PM-es Tordai Bence, illetve kicsivel később megérkezett Bodnár Zoltán, a Liberálisok ügyvivője és a DK-alelnök, Nagy-Huszein Tibor, ők szintén beálltak politikustársaik mellé. Sallai ezt követően gyorsan elmondta, amit akart, majd kiállt a többiek közül, kötötte őt a pártfegyelem. Az esemény után saját Facebook-oldalán is leírta: „Köszöntöttem a mezőhegyesi polgármestert és félreálltam, gondolván: ahogy ez lejön az MTI-ben, rögtön mehetek a szőnyeg szélére az LMP-ben.” Ezt követően Schiffer Andrással, az LMP társelnökével is beszélt: „Nagy lélegzetvétel után meséltem el neki a dolgot, de szerencsére csak röhögött, hogy milyen könnyű engem csőbe húzni. Nem osztottam örömét, de valóban megállapítottam: azon egy darabig még nem változtatok, hogy a naplóm címe »kezdő politikus« marad…” |
A felszólalók közül elsőként Sallai világított rá arra, hogy megbukott a termőföld-privatizációs rendszer és az, amit a Fidesz ígért, hiszen uniós tagállami polgárok is tudnak földet vásárolni, ha akarnak, ráadásul nekik tőkeelőnyük is lehet minden magyar kisgazdálkodóval szemben. Kijelentette, hogy szerinte közel sem igaz az, hogy a földek elárverezése a kisgazdák érdekeit szem előtt tartva történne. „Amit ma látunk, az a hozzá nem értő, koncepciótlan agrárgazdaság eredménye, és nyilvánvalóan ez van akkor, amikor jogászok vezetik azt az agrártárcát, aminek meghatározónak kellene lenni a vidék foglalkoztatásában” – hangsúlyozta.
Per alatt áll a földek egy része
Ezt követően az MSZP-s Gőgös Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy kedden olyan mezőhegyesi földeket is meghirdettek árverezésre, amelyek egy peres eljárás részét képezik. Ezzel arra utalt, hogy a helyi állami földek feldarabolása miatt a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. még 2014-ben beperelte az államot. A folyamatban lévő eljárást részben azért indították, mert nem élhettek előhaszonbérleti és elővásárlási jogukkal, holott a 2017-ben lejáró bérleti szerződésük ezt tartalmazza. A keresetben azt is kifogásolják, hogy az állam nem hajlandó elszámolni azokkal az értéknövelő beruházásokkal, amelyek a zrt.-hez köthetők. A gazdasági társaság szerint az is problémás, hogy a pályáztatási eljárás során állami földként adnak bérbe magántulajdont is, mintegy 320 hektárt, köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. saját földjeinek egy részét is; emiatt is jogorvoslatra számítanak. Mindez azért volt lehetséges, mert a földhivatali nyilvántartás enyhén szólva is hiányos, ennek tudható be az is, hogy a hamarosan induló állami földlicitre például műutat vagy buszfordulót is kiírtak, holott ezek egyáltalán nem hasznosíthatók. A Fővárosi Törvényszékhez tartozó ügynek eddig 4 tárgyalása volt, várhatóan 2016 előtt nem születik ítélet. Ha a zrt.-nek ad igazat a törvényszék, milliárdos kártérítés várhat az államra.
A szocialista politikus azt is hangsúlyozta, hogy a napokban kormányzati körökből úgy értesült, hogy az árverések során el nem kelt földrészleteket az állam feldarabolná, és 5-10 hektáros parcellákként próbálná meg azokat értékesíteni. Ezzel kapcsolatban Gőgös megjegyezte: „Ha ezt Magyarországon valaki megcsinálja, az nemzetárulást követ el, mert további tömbösítésre lenne szükség, nem pedig szétdarabolásra.” Szerinte ez „a szakma alja, ahonnan nincs lejjebb”. Gőgös utalt a kormány ígéretére, miszerint a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. munkatársait átveszi majd a köztulajdonban lévő, jelenleg elsősorban lótenyésztéssel foglalkozó Mezőhegyesi Állami Ménes Kft., amely a tervek szerint néhány ezer hektáron egy mintagazdaságot hozhat majd létre. Ekkora területen „ezt egy módon lehetséges, ha ott kézzel fognak kaszálni. Értelmes munkát nem tudnak majd biztosítani. (…) Most kitalált valamit ez a jóember, akit Lázár Jánosnak hívnak, és próbálja ezt eladni.”
Összeomlás várhat Mezőhegyesre
Az Együtt részéről felszólaló Szigetvári Viktor is utalt arra, hogy a kormány terve az új mezőhegyesi mintagazdaságról nem fogja majd biztosítani az emberek és a város megélhetését. A pártelnök kijelentette: nyilvánvaló, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t a Fidesz nem hajlandó tovább megtűrni az állami földeken, és felszólította a kormányt, hogy tisztázza, mik is a pontos szándékai a beígért mintagazdasággal. „A mintagazdaságot nem lehet kétezer hektáron megvalósítani Mezőhegyesen, nem lehet fenntartani több ezer ember megélhetését, nem lehet a helyi adóbevételt a helyi önkormányzatnak biztosítani”. Szigetvári arra kérte a kormányt, hogy egy olyan működő mintagazdaságot teremtsen, amely az önkormányzat számára évente 50-80 millió forint körüli támogatást tudj nyújtani, mert különben Mezőhegyes szociális és oktatási rendszere össze fog omlani, és „ez nem lehet semmilyen színezetű kormány érdeke”.
| ||
A mezőhegyesi „földrablás” nemcsak jogtalan, de mélységesen erkölcstelen is – ezt már Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért szóvivője mondta, miközben a liciteknek helyet adó épület előtt már felsorakoztak a demonstrálók autói, és egyre több molinó is jelezte, sokan nem értenek egyet a kormány agrárpolitikájával. A PM-es politikus szerint a keddi demonstrációval is figyelmeztettek minden leendő tulajdonost, strómant és oligarchát arra, hogy „az ebül szerzett jószág ebül vész el”. Azt is hangsúlyozta, hogy a kormányváltás után a földeket vissza kell majd venni. Tordai után a Liberálisoktól Bodnár Zoltán tovább ostorozta a kormány földhaszonbérleti pályáztatási rendszerét és az árverezéseket, majd odaszúrt Lázár Jánosnak is egyet, hiszen szerinte a miniszter csak ködös ígéreteket tesz arról, hogy létrejön egy korszerű mintagazdaság. Ezt követően a DK-alelnök Nagy-Huszein Tibor azt vizionálta, hogy a Fidesz az állami erdőket is el fogja adni a közeljövőben.
Időközben a szomszédos épületben elkezdődött a földárverés, amelyet a szokásosnál is nagyobb biztonsági erők felügyeltek. Egy rakás biztonsági őrön kívül az A-B Expó mellett több rendőr is jelen volt, de a licitnek otthont adó teremben és környékén is voltak civil ruhás, azonban jelvénnyel ellátott rendőrök. Közülük az egyik folyamatosan kamerával vette a közönség soraiban ülőket, de mint utólag kiderült, felesleges volt az elővigyázatosság, hiszen semmi rendkívüli nem történt. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt területek közül csupán egyre akadt vásárló, aki a kikiáltási áron, közel 168 millió forintért vett meg egy 54,5 hektáros földet. Információink szerint az elkelt ingatlanon – a ménesbirtok hozzájárulásával – jelenleg egy mezőgazdasági használatra kiépített repülőtér működik, és ennek az üzemeltetője a vevő. Az új tulajdonos bedolgozott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nek, és azért vette meg a földet, mert ha más kaparintja meg, akkor ellehetetlenül a vállalkozása.
| ||
A végül el nem kelt mezőhegyesi földek közül egy 153,8 hektáros volt a legnagyobb, amelyet 438,4 millió forintért hirdettek meg, de lehetett volna venni közel 110 hektárt több mint 300 millió, vagy 37,2 hektárt 109,6 millió forintért.
Lázár Mezőhegyesre utazik?
Rögtön a délelőtti földárverések elindulása után a kormány kiadott egy közleményt, amelyben megint leírták, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. földjeit is felhasználva az állam mintagazdaságot kíván létrehozni Mezőhegyesi Állami Ménes néven, és hamarosan megjelenik az erről szóló kormányrendelet is. A mezőhegyesi mintagazdaság megfelelő garancia lesz az adóbevételekre, a munkahelyek megtartására – állítja a kormány.
Ugyanakkor Mezőhegyes önkormányzata sem kapott még semmilyen garanciát arra, hogy miként is pótolja majd az állam a kieső forrásokat. Mitykó Zsolt, a város polgármestere, aki szintén ott volt a békéscsabai tüntetésen, elmondta, hogy október végéig 145 millió forint adóbevételt tudtak a településen begyűjteni, ebből 80 milliót a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. fizetett be. Majd megjegyezte: eddig nem kapott választ senkitől arra a kérdésre, hogy miből lesz a ménesbirtok feldarabolása után a településnek bevétele.
Most mégis úgy fest, hogy Mitykó Zsoltot maga Lázár János nyugtathatja meg, hiszen több forrásból is úgy értesültünk: a miniszter a közeljövőben személyesen fogja felkeresni a mezőhegyesi polgármestert, hogy a nyilvánosság kizárása mellett tárgyaljanak az új helyzetről. Erre a tervek szerint még december 18-a előtt sor kerülhet, ugyanis akkor lesz a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. állománygyűlése, ahol bejelenthetik a várható leépítéseket.
| Háttér: mi történt itt? Eddig már szinte minden lehetséges eszközzel próbálkoztak a mezőhegyesiek, hogy rávegyék a kormányt: ne verje szét a több száz éve működő gazdaságot, mert annak beláthatatlan következményei lesznek. A Békés megyei kisváros korábbi és jelenlegi vezetői kopogtattak, ahol csak lehetett, de Lázár Jánoson kívül senki nem hallgatta meg őket, és a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem hozta el eddig a megváltást Mezőhegyesre. Egyre inkább úgy fest, végleg kihúzzák a talajt a magántulajdonban lévő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. és az ott dolgozók alól, így 400 állandó és nagyjából 1000 idénymunkás állása került veszélybe azután, hogy a gazdasági társaság által használt, egybefüggő földterületből már korábban több mint 6 ezer hektárt kiosztott tartós bérletbe az állam, most pedig több ezer hektárnyit el is árvereznek, ha lesz rá vevő. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nek 2017. január 2-án le kell vonulnia az általa használt 8 ezer hektárról úgy, hogy közben előhaszonbérleti és elővásárlási joguk volt a területre. Arra a területre, amelyet mindenképp egyben kellene tartani ahhoz, hogy ne szűnjön meg annak a hibrid kukoricának a vetőmag-előállítása, amely világhírűvé tette Mezőhegyest. De ott van a mintegy 1100 szarvasmarhát számláló tehenészet is, amely a Sole-Mizo tanúsítványa szerint az ország legjobb minőségű tejét adja – ám 2017-től ennek a működése is ellehetetlenülhet. Nemcsak a cég és a dolgozók járhatnak rosszul, hanem a város önkormányzata is, amely így egyebek közt elesne mintegy 80 millió forintnyi iparűzési adótól, és emiatt jelentős elbocsátások lehetnek az önkormányzati intézményeknél. Probléma lesz a város egyes részein a vízellátással is, mivel a bizonytalan helyzet miatt a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. már nem sokáig működteti tovább azt az ivóvízhálózatot és -kutakat, amelyekből a település központjától távolabb található majorok lakóit látták el. Az önkormányzatnak nincs rá pénze, hogy biztosítsa a vizet, hiszen nagyjából 300 millió forintot kellene költeni az új rendszer kialakítására, így lajtos kocsikkal hordják majd ki a vizet a majorok mintegy 450 háztartásába. |
